7. Elosztók, egyvonalas rajz és méretezés

Elosztók

Háromfázisú elosztón az egyfázisú kismegszakító vagy RCBO fázisát rögzítheted. A rögzített fázis a következő automatikus kiosztáskor is megmarad; csak ellenőrzött, tudatos kézi döntést rögzíts. Teljes teljesítményadatnál a fázisáram dönt; hiányos adatnál a körszám csak tájékoztató becslés. A 3 vagy 4 pólusú kismegszakítón (vagy RCBO-n) ülő áramkört a program háromfázisúnak veszi akkor is, ha a kör fázisszáma 1 maradt; a háromfázisú kör mindhárom fázist egyformán terheli, ezért a hiányzó teljesítménye nem rontja a fázisegyensúly ellenőrzését.

A projektoldalról nyitható Elosztók lista az elosztószekrényeket tartalmazza (legfeljebb 20 projektenként). Új elosztónál megadod a nevét, a típusát (egyfázisú lakáselosztó, háromfázisú lakáselosztó, fogyasztásmérő-/csatlakozószekrény, al-elosztó), al-elosztónál a szülőt, a szekrényt (katalógustétel) és a méretét (1–6 sor, soronként 6–36 modul).

A fázisszám (1 vagy 3) a típustól függetlenül is megadható; üresen hagyva a típus dönt (lakáselosztónál a típus maga egy- vagy háromfázisú, al-elosztónál/mérőszekrénynél a benne kiosztott áramkörökből derül ki). Az explicit fázisszám elsőbbséget kap: ez dönti el, hogy az egyfázisú készülékeknél megjelenik-e a fázisválasztó, és ebből számol a méretezés és a szabályellenőrzés is.

NEC szerinti (amerikai) projektben az elosztó típusa load center: helyek számával, 1 vagy 2 pólusú megszakítókkal és GFCI/AFCI védelemmel, nyomtatható panel schedule-lel, az Elosztók oldalon pedig lakás-terhelésszámítással. Ezeket a Tervezés NEC szerint fejezet írja le.

Magyar piacú projektnél az elosztó a Csatlakozási adatlap egy mérési pontjához rendelhető; a mérési pont számított igényét ebből az elosztóból számoljuk, a mérőhely egyvonalas rajza pedig a csatlakozás, a kismegszakító, a kWh-mérő és az elosztó sorrendjét mutatja (lásd: Nyomtatás fejezet, Szolgáltatói dokumentáció).

Az elosztó-tervező

A tervező a szekrényt sorokba rendezett modulhelyekként mutatja, kihasználtsági sávokkal.

Az elosztónézete a valódi szekrényhez hasonlít: szerelőlap DIN-sínnel, kábelcsatornával és N/PE sorkapoccsal, a készülékek pedig fajtánként saját arcot kapnak. Két nézet van: a Szerelőlap a szerkesztéshez való (látszanak a kapcsok és a fésűs sín), az Előlap a takarólemezt mutatja, amely csak a készülékarcokat hagyja szabadon, az üres helyeket vakfedél zárja. A Címkék, Fázisjelölés és Fésűs sín kapcsolóval a megjelenítés állítható, a beállítást a böngésző megjegyzi. A készülék alatti címketartó sáv a címkét és az áramkör nevét mutatja; háromfázisú elosztón az L1/L2/L3 jelvény is látszik. A szerkesztés (húzás, nyilak, Del) mindkét nézetben ugyanúgy működik.

Jobbra a Készülék hozzáadása paletta: a találatok a keresőbe írt kódra vagy szövegre jelennek meg (a teljes lista nincs kiírva); csak az a katalógustétel szerepel benne, amelynek van modul-adata (Modul-adatok). Ha saját tételeid közül valamelyiknek nincs modul-adata, a paletta felsorolja őket; a szövegükből kikövetkeztethetőkhöz egy gombbal felveheted az adatot, a többit a Modul-adatok oldalon kell megadni. Ha egy készüléknek nincs katalógustétele, a Javaslat gomb a fajta, a pólusszám, a szélesség és az áramkör védelme szerint szűkíti a modulokat; egyetlen illőt előnézetben mutat, több jelöltnél (vagy ismeretlen névleges áramnál) listából kell választanod, és csak jóváhagyás után ír.
A készülékek húzással vagy a nyilakkal mozgathatók, a Del töröl.
A készülék tulajdonságai: felirat, áramkörök, „Mögötte van” (ÁVK vagy főkapcsoló), fázis.
Tartalék: a palettáról áramkör nélkül is lerakhatsz kismegszakítót, áramvédős kismegszakítót vagy ÁVK-t; az ilyen készülék tulajdonságai között „Tartalék” jelvény látszik, és az áramkört később az „Áramkörök” mezőben rendelheted hozzá.
Kisebb / nagyobb névleges áram: katalógustétellel rendelkező készüléknél a tulajdonságok között a − és + gomb a következő kisebb vagy nagyobb áramú modulra lép (a fajta, pólusszám, szélesség, kioldójelleg és FI-érzékenység marad). A cserét a program a szokásos szabályokkal ellenőrzi (túl nagy védelem, túlterhelt áramkör). Kismegszakítónál a Kioldójelleg választóval (B, C, D…) az azonos áramú, másik jellegű modulra válthatsz.
Főkapcsoló utólag: ha később teszel be főkapcsolót, a szülő nélküli ÁVK-k és kismegszakítók automatikusan mögé kerülnek, így az egyvonalas séma és a bekötés azonnal követi. Törléskor a készülék gyerekei a szülőjéhez kerülnek, a belőle táplált al-elosztó betáplálása pedig törlődik; a törölt készülék áramkörei „nincs elhelyezve” jelzést kapnak, amíg új helyet nem adsz nekik.
Új áramkör gomb; Javaslat az áramkörökből: a program előnézettel felkínál egy kiosztást, amit elfogadhatsz vagy elvethetsz. Ha a kiosztás nem fér a szekrénybe, a program javasol egy nagyobb szekrényméretet, amit ott helyben beállíthatsz. Optimalizálási módok: a Standard a bevált kiosztást tartja meg, a Compact helyet takarít meg és külön előnézetben kisebb szekrényt javasolhat, az Installation pedig átláthatóbb ÁVK-csoportokat és sorvégi tartalékot ad. A módok csak a pozíciókat változtatják; kisebb méret jóváhagyást igényel, a modulszám pedig önmagában nem igazol fizikai kompatibilitást. Rajzhoz kötött elosztónál a szint még elosztóhoz nem kötött áramkörei automatikusan bekerülnek; ha a szinten több elosztó van, választhatsz: csak az ehhez rendelt áramkörök, a szint összes szabad köre ide, vagy a szint szabad körei a hozzájuk legközelebbi elosztóra.
A betáplálás vezetéke és hossza megadható (a méretezéshez kell).
Al-elosztó betáplálása: az al-elosztó tulajdonságainál a Táplálja (szülő elosztó / készülék) mezőben kiválasztod a szülő elosztót és a betápláló készüléket (védőkészüléket vagy főkapcsolót). A betápláló készüléken jelvény mutatja, melyik al-elosztót táplálja, az elemlapon pedig a Táplálja: hivatkozások az al-elosztóra ugranak.
Betáplálás a rajzon: a rajzolóban az elosztó eszköz tulajdonságainál ugyanez a választó a szülő elosztót és a készüléket kínálja. Ha a két elosztót rajzolt kábel köti össze, a kábel tulajdonságainál a Hossz átvétele a betáplálásba gomb a rajzolt hosszt átírja a betáplálás hosszába; ilyen kábel áramkör nélkül sem kap „nyomvonal áramkör nélkül” figyelmeztetést.
Rajzhoz kötés: az alaprajzon az elosztó eszköz tulajdonságainál köthető az elosztóhoz, és megadható a Bekötött áramkörök listája. A kötés mindkét oldalon látszik („Rajzhoz kötve” / „Nincs a rajzhoz kötve”).
Fogyasztásmérő-szekrénybe a mérőt és a főbiztosítókat kézzel kell felvenni.
E-autó töltő: a Javaslat az áramkörökből minden töltőkörnek saját, elsősorban B vagy EV típusú ÁVK-t ad (A típusút csak akkor, ha a töltőnél be van jelölve a beépített DC-hibaáram-figyelés, RDC-DD); az inverter és a hőszivattyú köréről tájékoztató szól. Részletek: a Napelem, töltő és hőszivattyú a tervben fejezet.
A program a projekt tulajdonosának piaca szerinti betáplálási sorrendet javasolja. Görögországban főkapcsoló → főbiztosító (szakaszolós biztosítóaljzat) → ÁVK, a többi piacon a megszokott főkapcsoló → ÁVK. Ez gyakorlat és javaslat, nem szabványpont. Ha a rajz eltér tőle, a Betáplálási sorrend (BETAP_SORREND) szabály jelez; a Szabályok oldalon állítható vagy kikapcsolható. A funkció szervíz-kapcsoló mögött van.

A palettán a Darabszám választóval (1–24) egyszerre több azonos készüléket is lerakhatsz: a gomb annyi példányt tesz egymás mellé az első szabad helyekre, egyetlen mentéssel. Ha nem fér el mind, a ráférők kerülnek be, és jelzés szól. Lerakás után az Elnevezés… gombbal (egy készüléknél az Azonos fajták elnevezése művelettel) egy ablakban soronként elnevezheted őket, vagy kitöltheted előtaggal és kezdő sorszámmal (pl. F1…F6).

Kiegészítő készülékek

Sínek: N gyűjtősín, PE gyűjtősín.
Jelző és mérő: Fázisjelző lámpa, Almérő (kWh), Fázis-/feszültségfigyelő relé.
Vezérlés: Lépcsőházi automata, Impulzusrelé, Időkapcsoló óra, Csengőtranszformátor, DIN-tápegység.
Biztosító és egyéb: Szakaszolós biztosítóaljzat, Terhelésszakaszoló, DIN-sínre szerelhető dugalj, Motorvédő kapcsoló.

Ha a készülékhez katalóguskódot adsz, az a kimutatásba is bekerül.

Sorkapocs-sor

A „sorkapocs” bekötésnél a szerelőlapon a sorkapocs-jegyzékből automatikus sorkapocs-sor (X1) jelenik meg: az első szabad sor jobb végére kerül, és egérrel áthúzható másik helyre. Ha nem fér el, külön sín jelenik meg alul, és figyelmeztetés szól. A kimutatásba a sorkapocs, a végzáró, a vakfedél és a fésűs sín is bekerül.

Az X1 sort a szerelőlap fölötti X1 sorkapocs-sor törlése gombbal törölheted (megerősítés után): az elosztó „közvetlen” bekötésre vált, a kapcsok a készülékeken maradnak. Ugyanott a X1 sorkapocs-sor visszaállítása gomb hozza vissza.

A bekötési mód alapértéke a Főáramköri leágazó kapocs: az X1 sor helyett (a Sorkapocs érték az X1 sort adja) egyetlen közös blokk kerül a szerelőlapra: egyfázisú elosztón L, N, PE, háromfázisún L1, L2, L3, N, PE pólussal (a fázisszámot az elosztó vagy a körei adják). A körök erei a blokk megfelelő pólusára kötnek (a jegyzékben X1:L1, X1:N, X1:PE), a blokk helye ugyanúgy áthúzható, és a kimutatásba egy darab leágazó kapocs kerül (kapocsonkénti sorkapocs és végzáró nélkül).

Az elosztó ellenőrzése

A tervező Ellenőrzés panelje szabályokat futtat: szabványos (pl. ÁVK hiánya, hiányzó vagy túl nagy védelem, túlterhelt kör), fizikai (nem fér a szekrénybe, nincs modul-adat, nincs elhelyezve), szerkezeti (eltérés a rajzi kötéstől) és gyakorlati szabályok (ÁVK telítettsége, világítás egy ÁVK mögött, fázisegyensúly, tartalék, főkapcsoló). A gyakorlati szabályokat az Elosztó-szabályok oldalon kapcsolhatod ki/be, a súlyosságot és a küszöböt is állíthatod; a szabványos és a fizikai szabályok rögzítettek. A tájékoztató találatok elrejthetők.

ÁVK-követelmény. Azt, hogy egy körnek 30 mA-es ÁVK kell-e, a program a kör nevéből és a rajzból is eldönti: ha a körhöz dugaljat vagy lámpát rajzoltál, vagy valamelyik eszköze a fürdőszobában van, a kör ÁVK-köteles, akkor is, ha a neve mást sugall. Az ÁVK-t a táplálási láncon is keresi: az al-elosztó köreit a szülő elosztó ÁVK-ja is védheti. TT-földelésnél (a projekt Földelési rendszer adata) minden ÁVK nélküli végáramkör hibát kap, mert ott a hibavédelemhez ÁVK kell; ilyenkor a hibahurok (Zs) nem számolódik. TN-rendszerben az ÁVK mögötti kör, amelynél a kismegszakító lekapcsolása nem biztos (Lekapcsolás nem biztos), csak figyelmeztetést kap. A Kicsi ÁVK szabály jelez, ha az ÁVK névleges árama kisebb a mögötte lévő körök és al-elosztók becsült egyidejű áramánál; az automatikus kiosztás sem választ csendben túl kicsi ÁVK-t vagy főkapcsolót. A „nincs modul-adat” hiba mellett Kiválasztás a katalógusból gomb van (a javaslat előnézetében is): a program a katalógustételek szövegéből (fajta, pólusszám, kioldójelleg, áram, mA) felveszi a hiányzó modul-adatot, és a még tétel nélküli készülékhez beírja a megfelelő tételt. A saját beállításodba ír, a meglévő modul-adatot nem írja át; ha nem talál illő tételt, szól. Ha több katalógustétel is illik, a program megkérdezi, melyiket használja, és megjegyzi a választásodat.

Egyvonalas rajz

Az elosztó-tervezőről áttekintést az Elosztószekrény tervező oldal ad. Az egyvonalas rajzról általánosan, példaábrával: Egyvonalas kapcsolási rajz. Az Egyvonalas rajz gomb az elosztóból és az áramkörlistából számolt egyvonalas kapcsolási rajzot nyitja (nem tárolt rajz, mindig a mostani adatot mutatja). A lapméret (A4/A3) és a tájolás választható; sok kimenetnél több lapra tör, szabványos rajzfejjel; Nyomtatás / Mentés PDF-ként. A méretezési oszlopok (Ib, ΔU) is megjelennek rajta. Ha az elosztó adataiban hiba van, vagy egy áramkör nem kerül a rajzra, figyelmeztetés mondja meg.

Többvonalas áramútrajz és sorkapocs-jegyzék. Az egyvonalas oldal nézetváltójával az áramutak többvonalas rajzára válthatsz: a gyűjtősínektől a készülékek pólusain és a kapcsokon át a kábelig és a terhelésig látszik minden ér. Az elosztó beállításában a bekötés módja Főáramköri leágazó kapocs (alapérték: egy közös blokk L, N, PE, illetve L1, L2, L3, N, PE pólussal), Sorkapocs (a kábelek a sorkapocsléc kapcsaira érkeznek) vagy Közvetlen a készülékre (a vezetékek a készülék kapcsára mennek, léc nélkül). A Sorkapocs-jegyzék oldal (az elosztó oldaláról nyílik) erenként felsorolja a kapcsokat a kapocsléc rajzával, körönként az áramutat (betáplálás, készülék, kapocs, kábel, terhelés), végül az anyagszükségletet (kapcsok, zárólap, sínmodul); a számolt adatok tájékoztató jellegűek. A két rajz és a jegyzék a tervcsomagban is bekapcsolható lapként (elosztónként), és ott a lapszámozás és a tartalomjegyzék része.

Méretezés (tájékoztató számítás)

A tervező Méretezés paneljén áramkörönként látod: a teljesítményt (megadott, vagy az eszközökből javasolt), a terhelőáramot (Ib), a védelem névleges áramát (In), a vezeték terhelhetőségét (Iz), a hosszt és a feszültségesést a betáplálás esésével együtt; a határ fölötti érték piros. Elosztónként összesíti a fázisterhelést és a főkapcsoló méretét. A javasolt teljesítményt egy kattintással átveheted az áramkörbe (szerkesztőként).

Csoportosítás és hőmérséklet: ha egy nyomvonalon (pl. egy védőcsőben) több erősáramú áramkör fut együtt, a terhelhetőséget a csoportosítási tényező csökkenti (3 körnél ×0,70); a környezeti hőmérsékletet az Elosztó-szabályok oldalon állíthatod (alap 30 °C). A korrekció az Iz alatt kis számként látszik.
Lekapcsolás (Zs): a program kiszámolja a hibahurok impedanciáját (hálózat Ze + betáplálás + az áramkör fázis- és védővezetője), és ellenőrzi, hogy a kismegszakító biztosan kiold-e (B: 5×, C: 10×, D: 20× In). Ha nem, a Zs piros, és megjelenik a legnagyobb megengedett hossz. A Ze értékét (alap 0,35 Ω) a helyszíni mérés vagy a szolgáltató adata szerint állítsd be.
Hossz: ha az áramkörhöz tartozik elosztó a rajzon, a hossz a leghosszabb út az elosztótól a legtávolabbi eszközig (elágazó körnél nem az ágak összege). Elosztó nélkül vagy szétszakadt rajznál a nyomvonalak összege, ezt a megjegyzés jelzi.

Bemenetek: az áramkörnél a teljesítmény, a cos φ, az egyidejűség és a hossz; az elosztónál a betáplálás kábele és hossza.

Al-elosztó betáplálása a méretezésben. Ha az elosztót egy másik elosztó készüléke táplálja, a program két szabállyal ellenőrzi a betáplálást (Ib ≤ In ≤ Iz): az al-elosztó egyidejű árama (az al-elosztóival együtt) nem lehet nagyobb a betápláló védelem névleges áramánál (Túlterhelt al-elosztó-betáplálás), a védelem névleges árama pedig nem lehet nagyobb a betáplálás vezetékének terhelhetőségénél (A betáplálás vezetéke túlterhelhető); ez utóbbit a kedvezőtlenebb B2 szerelési móddal számolja. Hibaként jelzi, ha a betáplálás nem felel meg. Ha a betápláló készülék ÁVK vagy főkapcsoló, a program a táplálási láncon a legközelebbi túláramvédelemhez (a szülő elosztóban, ennek híján a betáplálás előtét-védelméhez) méri a betáplálást; ha ilyen nincs, figyelmeztet, hogy a betáplálás vezetékét nem védi túláramvédelem. gG-biztosítós betáplálásnál a feltétel szigorúbb (I2 ≤ 1,45 · Iz): 16 A-től a biztosító névleges árama legfeljebb a vezeték terhelhetőségének 0,906-szorosa lehet.

Gyorsszámolók. Ha nem a rajzból, csak egy-egy áramkörre kell a méretezés, a főoldal Villanyszerelői számolók sávjában (regisztráció nélkül is) kipróbálhatod ugyanazokat a képleteket: feszültségesés, vezeték-keresztmetszet és kismegszakító, teljesítmény és áram, valamint Ohm-törvény, energiaköltség, fázisjavítás és anyagbecslés. A számolók az egy áramkörre szóló, tájékoztató változatok, az űrlap értékei megoszthatók hivatkozásban.

Számítás alapja. A méretezési panel sorában a Számítás alapja gomb ablakot nyit az adott körről: honnan jött az egyes bemenet (megadott, alapérték, a kör szerepéből, a rajzból vagy feltételezett), milyen körülményre (pl. réz vezető, PVC-szigetelés, környezeti hőmérséklet, csoportosítás) és milyen forrásból számolt a program, és mi korlátozza az eredményt (hiányzó adat). A fejlécben összesítő jelvény mutatja, hogy a felhasznált értékcsoportok közül mennyi ellenőrzött. Az ellenőrizendő azt jelenti, hogy az érték szakmai átnézése még nem történt meg; ez nem hiba, hanem tájékoztatás, és nem jelent szabvány szerinti ellenőrzöttséget. A felelősség nem változik: az ablak csak átláthatóvá teszi a számítást, a méretezés helyességéért és a szabványoknak való megfelelésért továbbra is a tervező felel.

Tájékoztató számítás. A terhelhetőségi táblák, a feszültségesés képlete és a határértékek villamos tervezői jóváhagyásra várnak. A számítás nem váltja ki a tervező felelős méretezését.

Zárlati áram és szelektivitás

A Betáplálás ablakban (projektlap, „További beállítások”) megadhatod a zárlati adatokat: a csatlakozási pont zárlati áramát (Ik3), vagy a saját transzformátor adatait (Sn, uk), vagy az előtét-védelem fajtáját és névleges áramát; a forrás sorrendje: Ik3 > transzformátor > Ze. Ebből a program tájékoztató jelleggel kiszámolja az elosztó gyűjtősínén várható legnagyobb zárlati áramot (a Méretezés panel fejlécében látszik) és a legkisebbet (áramkörönként az Ik min oszlop).

Megszakítóképesség: a kismegszakító névleges megszakítóképessége (Icn) nem lehet kisebb a gyűjtősín legnagyobb zárlati áramánál; az Icn-adat nélküli készülék nem ítélhető meg.
Tápláló védelem: al-elosztónál a legkisebb zárlati áramnak elég nagynak kell lennie a tápláló kismegszakító azonnali kioldásához.
Szelektivitás: a Szelektivitás panel minden egymást követő előtét–utótét párra ítéletet ad (szelektív, részleges, nem szelektív, nem ítélhető meg); egy sorra kattintva a kioldási határsávok látszanak. 0,1 s alatt csak a gyártói szelektivitási táblázat dönt; gG előtét-védelemnél az ítélet most „nem ítélhető meg”. A szabály az Elosztó-szabályok oldalon kapcsolható; a tervcsomag „Számítási melléklet” csoportjának zárlati jegyzőkönyv lapja ugyanezt nyomtatja.

Tájékoztató számítás. A tényezők (c_max/c_min, x', ρ) és az MSZ EN 60898-1 pontjai ellenőrzésre várnak. A funkció NEC (USA) projektben nem érvényes.

Modul-adatok a katalógusból

A Modul-adatok oldalon a Hiányzó modul-adatok felvétele a katalógusból gomb előnézetben felsorolja a katalógus értelmezhető, még modul-adat nélküli tételeit. Ellenőrzés után a Mentés rögzíti őket, a meglévő saját vagy közös adatot nem írja felül. Nem egyértelmű tételnél választólistán dönthetsz; közös módban ezt csak admin végezheti.

Címkék nyomtatása

Az elosztó nézetében a Címkék gomb új lapon nyitja a címkenyomtatást. Két mód van: Készüléksáv (az elosztó készülékeinek címkéi egy sorban) és Etikettív (gyári A4 etikett-minták vagy egyéni méret; a Kezdő cella megadásával egy már részben felhasznált ív folytatható). Nyomtatáskor a skála legyen 100 % (ne „Illesztés a laphoz”), margó nélkül, különben a címkék elcsúsznak.